Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Norma Jeane Mortensonként született Los Angelesben, de az édesanyja első férje után Norma Jeane Baker néven ismerjük. Gyermekkorát nevelőszülőknél és intézetben töltötte. Apját nem ismerte, anyja elmegyógyintézetbe került Norma 5 éves korában. 16 évesen otthagyta a gimnáziumot és férjhez ment. 1944-ben egy hadianyaggyárban dolgozott betanított munkásként, amikor a hadsereg egyik fotósa felfedezte, és nemsokára modell lett. 1948-ban a 20th Century Fox szerződtette kisebb szerepekre. Ekkor festette szőkére a haját és változtatta meg a nevét. Pályafutására rányomta bélyegét a szexbomba-image. Sokszor próbált olyan szerepekhez jutni, amelyekben megmutathatná színészi képességeit is, de sem a filmgyártók és sem a közönség nem óhajtotta őt másnak látni. Monroe karrierje erotikus vonzerejére építkezett. 1950-ben a Mindent Éváról című Joseph L. Mankiewicz filmben tűnt fel egy epizódszerep erejéig. Első ismertebb filmje a Aszfaltdzsungel volt, de nemzetközi hírnevet a Niagara című filmmel szerzett. Marilyn Monroe a szexistennő trónjára emelkedett ezzel a szereppel. Ragyogó szőkeségével, szabályos arcával, nőies idomaival az „Igazi nőt” imádták benne.Marilyn népszerűsége tovább nőtt, amikor Koreában katonák előtt lépett fel és kilógatta magát egy helikopterből. Maradandót alakított a Hétévi vágyakozás című filmben, miben a metrószellőző fölötti híres jelenete is látható. Négy évvel később megkapóan bájos figurát alakított Tony Curtis és Jack Lemmon társaságában a Van, aki forrón szereti című filmben, melyet már súlyos magánéleti gondokkal, gyógyszer- és alkoholfüggőséggel végzett, egyre kezelhetetlenebb depresszióval és a környezete számára egyre kevésbé elviselhető sztárallűrökkel. A film élete legnagyobb alakítása lett, de partnerei idegeire ment tévesztéseivel, mondatait - a hibázás elkerüléséért - a díszletfiókba ragasztották be. 1962. augusztus 4-ének éjjelén halt meg, 15 hónappal az egykori szeretője, John Kennedy ellen elkövetett merénylet előtt. Az évforduló kapcsán az Urbanlegends blog az énekesnővel kapcsolatos legismertebb összeesküvés-elméletek közül szemléz David Aaronovitch könyvéből. A Los Angeles-i halottkém úgy nyilatkozott, hogy „valószínűleg öngyilkosság” vezetett Monroe gyógyszertúladagolás miatt bekövetkezett halálához. Hogy Monroe barbiturátmérgezésben halt meg, az nem lehetett meglepő azok számára, akik ismerték. Krónikus álmatlanságban szenvedett, s egy idő után nemcsak aludni nem tudott gyógyszerek nélkül, hanem ébren lenni sem. Halála időpontjában egyedül élt, de azt tervezte, hogy újra összeházasodik korábbi férjével, Joe DiMaggióval. Kezdetben nem is az állt a viták középpontjában, hogy Marilyn Monroe maga idézte-e elő a saját halálát, hanem az, hogy szándékosan tette-e. Két év telt el, mire Monroe halálának első revizionista verziója nyilvánosságra került. A könyvet magánkiadásban jelentette meg Frank Capell 1964-ben, Marilyn Monroe különös halála címen. Capell beállítottságáról elég, ha annyit mondunk, hogy előző könyve az Amerikát létében fenyegető összeesküvésekről szólt!

 

Képgaléria

1940-es évek

Dátum: 2011.03.19
Fénykép: 314
Mappák: 7

1950-es évek

Dátum: 2011.03.19
Fénykép: 1410
Mappák: 10

1960-as évek

Dátum: 2011.03.19
Fénykép: 262
Mappák: 3

Érdekességek

Dátum: 2011.06.28
Fénykép: 39
Mappák: 0
 
 

 

Profilkép



Utolsó kép



Archívum

Naptár
<< Október / 2018 >>

Statisztika

Online: 3
Összes: 185254
Hónap: 8120
Nap: 230